Wallrabenstein Jakab nyíregyházi szolgálata idejére esett a metodista gyülekezet új épületének, a kápolnának a felépítése. Az épület nem egészen egy év alatt készült el, és ez az idő a lelkésztől is megfeszített munkát igényelt a gyülekezet gondozása (és országos megbízatásai) mellett.

A nyíregyházi gyülekezet, amikor a metodista egyházhoz csatlakozott, egy 1911-ben vásárolt házban tartotta az alkalmait a Szarvas utca 43. szám alatt. A gyülekezet céljaira átalakított parasztház a sok érdeklődőnek akkor már nagyon kicsinek bizonyult. 1921 novemberében az aratási ünnepélyen egy feldíszített ponyvasátorban hallgatták az igehirdetést azok, akik a szobából kiszorultak.[1] Martin Funk szuperintendens az ígéretes munka számára minél előbb egy saját kápolna felépítését tartotta szükségesnek, és nagy erőket mozgatott meg, hogy a pénzügyi fedezetet előteremtse. Az építkezés költségét 6 millió koronára kalkulálták a berendezés nélkül (ami végül a háború utáni hiperinfláció miatt 22 millió korona lett), ami meghaladta a gyülekezet anyagi lehetőségeit, mégis habozás nélkül vágta bele. Az építkezés költségét jelentős részben külföldi adományokból fedezték. John L. Nuelsen püspök a metodista misszió százéves évfordulójára gyűjtött centenáriumi alapból felajánlott 4000 dollárt, ami körülbelül a költségek felét fedezte (ezt később további 2000 dollárral kiegészítette). Funk Márton szuperintendens egy néhány hetes svájci körúton 5600 frank adományt gyűjtött az épülő kápolna javára. A gyülekezet tagjai a korabeli szegénységhez képest óriási adományt gyűjtöttek össze, 250.000 koronát. A fuvart a gyülekezet tagjai ingyen végezték, amelynek értékét körülbelül 500.000 koronára becsülték.[2]

A gyülekezet szerette volna, ha az új imaház a régi, Szarvas utcai házhoz tartozó telken épül fel, amelyhez mélyen ragaszkodtak, de a városi építési hatóság nem adott rá engedélyt. Megfelelő telket a Dessewfy tér 10. szám alatt találtak a város központjában, a színházzal szemben.[3] A téren esténként a csordáról hazatérő tehenek legeltek,[4] de néhány év múlva szép közpark létesült, így a metodista kápolna értéke jelentősen megemelkedett, amellett a közösség a város egy reprezentatív pontján működhetett.

A ma is álló épület tervezésével a Kálmán Károly, Várallyay Sándor, Kovács Dezső mérnökcsapatot bízták meg (ugyanez a csoport kezdett dolgozni a város új mozgó színházának épületén is 1922-ben). Sajnos, a tervezésről, egyeztetésekről nem maradt fenn feljegyzés, de minden bizonnyal a megrendelő határozott elképzeléseit öntötték formába, mert az elkészült épület szinte pontos mása az első magyarországi metodista kápolnának, az újvidéki épületnek. Ahogy Wallrabenstein Jakab fogalmazott, „szép metodista kápolna stílusban” készült el az épület.[5] A földszinten egy irodát és egy ötszobás lelkészlakást, az emeleten egy ötszázférőhelyes imatermet alakítottak ki, és az udvari melléképületek is használatban maradtak.

Wallrabenstein Jakab természetesen az egyházi lapban, a Békeharangban részletesen beszámolt a nyíregyházi kápolna építési munkálatairól, és több érdekes mozzanatost is lejegyzett. Például a városi szóbeszédet is érdemesnek tartotta feljegyzeni. Az építkezést nagy érdeklődés övezte, és némi csodálat is vegyült a megjegyzésekbe. „De ezek a methodisták mire nem képesek.” „Ezt mind ingyen fuvarozzák ide s még hozzá pénzt is áldoznak?” „Igazán szép lelkesedés!” „Csak pár ember s mégis mit tudnak!”[6] Az 1922. július 23-án tartott ünnepélyes alapkőletétel során az épület alapjában elhelyeztek egy írást a gyülekezet történetéről (amit a lap le is közölt), a Nyírvidék és a Békeharang egy-egy utolsó példányát, és a gyülekezet szlovák nyelvűségére utalva egy szlovák nyelvű újszövetséget (talán Rohacsek József fordításában, amin már nyíregyházi szolgálata alatt is dolgozott). Az alapkövet a lelkész, Wallrabenstein Jakab és Bánszki Márton, a legidősebb gyülekezeti tag helyezték el.[7] Nem egészen egy év múlva, 1923. május 20-án, pünkösd vasárnapján John L. Nuelsen püspök és számos külföldi és hazai vendég jelenlétében szentelték fel az épületet.

A háború utáni nehéz gazdasági helyzetben egy ilyen jelentős építkezés a városban nagy közfigyelmet kapott. Wallrabenstein Jakab gondoskodott róla, hogy a Nyírvidékben megjelenjen egy meghívó az alapkőletétel alkalmából tartott ünnepi istentiszteletre,[8] és a kápolna felszenteléséről is megjelent egy tudósítás. Itt olvashatunk arról, ami az egyházi híradásokból kimaradt, hogy a városban tartózkodó amerikai püspök, John L. Nuelsen lerótta tiszteletét Kossuth szobránál is. Wallrabenstein Jakabot sejthetjük a gesztus mögött, aki fontosnak tartotta ily módon is kimutatni a metodisták hűségét a magyar haza iránt. A püspök koszorút helyezett el a szobornál, és rövid beszédben emlékezett meg Kossuth amerikai útjáról, az amerikai és a magyar történelem egy apró közös mozzanatáról.[9]

A kápolna a nyíregyházi metodista gyülekezet számára mindig több volt, mint az egyházi alkalmak helyszíne. Egy külön kis világ volt a városban, amely sajátos ellenpontot képezett a polgári világgal szemben. A gyülekezeti tagok nemcsak a vasárnapot töltötték itt, de hétköznap is összejöttek különféle alkalmakon, bibliaórán, énekkari, zenekari próbán, vagy hogy részt vegyenek a gyülekezet szeretetszolgálatában. Szabadidejükben együtt jártak kirándulással egybekötött vidéki evangélizációs utakra. Wallrabenstein Jakab szolgálata idején a közösség határozott formát öltött, amelyet a biblikus életszentség, szolgálatkészség, adakozókedv jellemzett, ugyanakkor a lelkész barátságos, nyitott személyiségének köszönhetően nyitott volt a környezete felé is és folyamatosan gyarapodott. Az 1930-as években egy más beállítottságú lelkész szolgálata idején a gyülekezet élete újra befelé fordulóbb, zártabb lett.  

---

[1] Aratási ünnepély. Békeharang, 1921. november 1. 6.

[2] Márkus, i.m. 60. Jegyzőkönyv a Püspöki Methodista Egyház magyarországi missziójának harmadik évi üléséről. Budapest, 1923. 36.

[3] Márkus, i.m., 60–64.

[4] Ezt Wallrabenstein Jakab említette búcsúzásakor írt cikkében. Búcsúszavak. Nyírvidék, 1929. július 2. 7.

[5] Az alapkőben elhelyezett, Wallrabenstein Jakab fogalmazta irat. Békeharang, 1922. augusztus15. 3.

[6] Békeharang, 1922. július 15. 4.

[7] Kápolna alapkő letétel Nyíregyházán. Békeharang, 1922. augusztus 15. 4.

[8] Vasárnap délelőtt lesz az alapkőletétele a methodisták nyíregyházi kápolnájának. Nyírvidék, 1922. július 22. 2-3.

[9] Felavatták a methodisták imaházát. Nyírvidék, 1923. május 23. 3